Robert Francis Prevost bíboros, amerikai augusztin, aki Chicagoból származik, korábban püspök volt Peruban, ma (2025. május 8-án) pápává választották, és felvette a XIV. Leó nevet, köszöntésében a választás után mások mellett azt mondta, ami mottóvá válhat a diecéziai zsinatunk második szakaszához:
"Közösen kell keresnünk, hogyan lehetünk missziós egyház, olyan egyház, amely hidakat épít, párbeszédet folytat, mindig nyitott arra, hogy befogadjon, mint ez a tér nyitott karokkal, mindenkit, aki szükségét érzi szeretetünknek, jelenlétünknek, párbeszédnek, szeretetnek... Olyan zsinati egyházzá szeretnénk válni, amely jár, egyház, amely mindig a békéért törekszik, mindig a szeretetre törekszik, és mindig igyekszik közel lenni különösen azokhoz, akik szenvednek."
Munkánk fordításában bemutatjuk a pápa teljes köszöntő beszédét (Vlastimil Kadlec Omi):
Békesség mindenkinek!
Kedves testvérek, kedves nővérek, ez a feltámadt Krisztus, a jó pásztor első köszöntése, aki életét adta Isten nyájáért. Én is szeretném, ha ez a békeköszöntés belépne szívünkbe, családjaitokba, minden emberhez, bárhol is legyenek, minden nemzethez, az egész földre. Békesség veletek mindnyájatokkal. Ez a feltámadt Krisztus békéje. Egy megsemmisített és semmisítő béke, alázatos, kitartó béke. Istentől származik. Istentől, aki mindannyiunkat feltétel nélkül szeret.
Még mindig a fülünkben halljuk Ferenc pápa halk, de bátor szavát, amint áldást ad Rómára. A pápa, aki áldását adta Rómára, a világra, az egész világra adta áldását. Ezen az utolsó húsvéti reggelen. Engedjétek meg, hogy folytassam ugyanezt az áldást. Isten szeret minket. Isten mindenkit szeret, és a gonosz nem győzedelmeskedik. Mindannyian Isten kezében vagyunk.
Ezért félelem nélkül, egyesülve, kéz a kézben Istennel és egymással, lépjünk előre. Krisztus tanítványai vagyunk. Krisztus előttünk jár. A világnak szüksége van az ő világosságára. Az emberiségnek szüksége van rá, mint hídra Istenhez és az ő szeretetéhez. Segítsetek hát egymásnak is hidakat építeni párbeszéddel, találkozásokkal, egységgel, hogy egy néppé válhassunk, mindig békében. Köszönöm Ferenc pápának.
Szeretném megköszönni valamennyi bíborostársamnak is, akik engem választottak Péter utódjának, hogy együtt járhassunk, mint egy egységes egyház, amely mindig a békére törekszik, mindig igazságosságra törekszik, és mindig a Jézus Krisztusnak hű férfiak és nők munkáját végzi, félelem nélkül hirdeti az evangéliumot és misszionárius lesz.
Szent Ágoston fia vagyok, augusztin, és Ágoston azt mondta: "Veletek keresztény vagyok, és miattatok püspök." Ebben az értelemben mindannyian együtt léphetünk a haza felé, amelyet Isten készített számunkra.
Külön köszöntést küldök a római egyháznak. Közösen kell keresnünk, hogyan lehetünk missziós egyház, olyan egyház, amely hidakat épít, párbeszédet folytat, és mindig nyitott arra, hogy befogadjon, mint ez a tér nyitott karokkal, mindenkit, aki szükségét érzi szeretetünknek, jelenlétünknek, párbeszédnek, szeretetnek.
És engedjétek meg, hogy szóljak mindenkinek, de különösen kedves barátaimnak a perui Chiclayo egyházmegyében, ahol a hívő nép kísérte püspökét, megosztotta hitét, és annyit, annyit adott, hogy továbbra is Jézus Krisztusnak hű egyház lehessen.
Nektek mindenki, testvérek és nővérek Rómából, Olaszországból és az egész világból: szeretnénk zsinati egyház lenni, egyház, amely jár, egyház, amely mindig a békére törekszik, mindig a szeretetre törekszik, és mindig igyekszik közel lenni különösen azokhoz, akik szenvednek.
Ma a Pompei Szűzanya kérésének napja van. Anyánk, Mária mindig velünk akar járni, közel lenni hozzánk, segíteni minket közbenjárásával és szeretetével. Szeretnék tehát együtt imádkozni veletek. Imádkozzunk együtt ezért az új misszióért, de az egész egyházért is, a békéért a világban, és kérjük Máriát, anyánktól ezt a különleges kegyelmet.
